Egy kis páralecsapódást ugyan hajlamosak vagyunk elbagatellizálni, a kellemes beltéri klíma elengedhetetlen ahhoz, hogy az ember jól érezze magát az otthonában. Ráadásul a beltéri páratartalom az egészségünkre is komoly hatással van. Jóllehet a higiéniai előírások 30-70%-os beltéri páratartalmat engedélyeznek, az ideális érték 40%. Már az 50%-ot tartósan meghaladó páratartalom is okozhat bizonyos egészségi problémákat a baktériumok és az atkák túlzott elszaporodása, illetve a penészképeződés miatt. Tudni kell, hogy ma a lakosság 10, illetve 5%-a poratka-, illetve penészallergiás.
A hőmérséklet, a páratartalom és a penészképződés közötti összefüggés
A levegő nedvességtartalma a hőmérséklet függvényében is változik: a meleg levegő több nedvességet képes felvenni, mint a hideg. 20 °C-os beltéri hőmérséklet és 60%-os relatív páratartalom mellett egy köbméter levegő 10 gramm vizet tartalmaz. Ha a beltéri hőmérséklet 8 °C-ra csökken, a nedvességtartalom a felére esik vissza. A nedvesség fölös 50%-a rendszerint pára formájában lecsapódik a hidegebb falakon, falmélyedésekben vagy ablakokon. Ezeken a helyeken így megnövekszik a penészképződés veszélye.
Harmatpont és kritikus penészedési hőmérséklet
Ha a levegő relatív páratartalma eléri a 100%-ot, a fölös nedvesség elkezd pára formájában lecsapódni. Azt a hőmérsékletet, amelyen ez megtörténik, harmatpontnak nevezzük. Mivel a levegő relatív páratartalma függ a hőmérséklettől, ennek megfelelően a harmatpont is változik. 20 °C-os szobahőmérséklet és 50%-os páratartalom esetében például a harmatpont 9,3 °C.
Penész már 80%-os páratartalom mellett is képződhet. Egy 20 °C-os helyiség 12,6 °C-os falain már megindulhat a penészedés.
A lakás vagy ház levegőjének túlságosan magas páratartalma a beltér megfelelő használatával és helyes szellőztetéssel csökkenthető. Új építés esetén a tervnek a szellőztetési koncepcióra is ki kell terjednie, ezt ne bízzuk az ablakszállítóra.