A hőátbocsátási tényező a szerkezet 1 m2-nyi felületén át távozó hőenergia mennyiségét adja meg, amennyiben a két oldal közötti hőmérséklet-különbség 1 K (kelvin). Az ablakok esetében három értéket különböztetünk meg:
Uw (w = window) – az ablak össz-hőátbocsátási tényezője
Ug (g = glazing) – az üvegezés össz-hőátbocsátási tényezője
Uf (f = frame) – a tok össz-hőátbocsátási tényezője.
Az Uw hőátbocsátási tényező az egész ablakra vonatkozik. Ezt az értéket természetesen befolyásolja az üveg és a tok U értéke (Ug ill. Uf). Az ablak teljes hőátbocsátási értéke (Uw) azonban emellett a Ψg (g = glazing) vonalmenti hőátbocsátási tényezőtől és az ablak méretétől is függ.
Az ablak vagy üvegezett ajtó Uw hőátbocsátási tényezőjét rendszerint az 1,23 x 1,48 m-es szabványos ablakméretre vonatkozóan állapítják meg. Kisebb méret esetén az U értéke romlik (növekszik), nagyobb ablakok esetében pedig javul. Az üveg U értéke ugyanis kisebb, mint a tok anyagáé, így nagyobb üvegfelülettel jobb hőszigetelés érhető el.
Az európai szabvány (EnEV 2009) szerint szokásos üvegezés mellett az ablak teljes hőátbocsátási tényezője nem haladhatja meg az Uw = 1,3 W/m2K értéket. Passzívházak esetében a maximum Uw = 0,8 W/m2K értékkel rendelkező ablak számít elfogadhatónak.